Új vetélkedőműsor híre járja be a világhálót ami kapcsán nem tudjuk, hogy sírjunk vagy nevessünk.....
Főműsoridőben pakolgathatnak ki akármilyen számot a képernyő alsó sarkába, attól még hétköznapokon 20 órakor bizony csak azok a gyerekek nem ülnek tv előtt akik klaviatúrán, monitoron át szívják a megkérdőjelezhető kultúrát magukba a közösségi hálókon lógva....
Még rosszabb esetben halmozhatják is a tömény élvezeteket és hallgathatják amint fővárosunk élete éjjel nappal az, mikoris fiatal lányok, nők alulöltözötten is teszik-veszik magukat a képernyőn, pasikon nyomdafestéket nem tűrő mód marakodva, itallal vegyítve ... a szülőkkel való viselkedés minősíthetetlenségéről nem beszélve.
Tény, mindez létezik ha a szőnyeg alá söpörjük is.... így aztán akár képmutatás lenne idealizált műsorokat sugározni....de ezt a szemetet már mea culpa másnap délután ismétlik és hétvégente még az egész heti adagot újra leadják....
És most valamelyik csodacsatornán jön az új vetélkedőműsor... amiben nem elég, hogy emberek kiállnak magukról "bizonyítványt" kiállítani.... ... még meg is mutatjuk, hogy aztán celeb lesz és jól megél akármelyik IQ-light és adjuk a példát a felnövő nemzedéknek.
Nem egy olyan ember pedig aki már tett le az asztalra nem keveset.... alig tud megélni és elhagyja az országot, hogy a gyermekeit el tudja tartani....
A televízió által ömlesztett információtömeg nem pótolja a műveltséget,a konzerv nem tudja visszaadni a vérképző ízeket: a vitamintabletták hiába sűrítik magukba a reggelek fényeit,a narancs nedvdús sűrűségét,a paprika metsző vidámságát,a citrom leveses boldogságát,a borok nafény-őrző duzzadtságát.A párlat nem a nap sűrűségét,az élet nemző boldogságát őrzi.A források kiapadnak,a kőpartok nem védik a víz elevenségét,AZ OSTOBASÁG FENEKETLEN SÖTÉTJE BEISSZA A NAPFÉNYT.A fák kirohadnak,az élet a halálba korhad,a szikkasztó szárazság kiszopja az évelő hagymák nedveit.A próféták,meteorok,csillagok,bo
Latinovics Zoltán
Weöres Sándor - Majomország (Latinovits Zoltán)
Nemrég Gary Moore halálának évfordulója kapcsán felidéztem a sírjáról tavaly közzétett fotót, mely nagyfokú elhanyagoltságról ad képet. Ennek hatása alatt most mindig adódik a kérdés a mi nagy halottaink kapcsán....:
Latinovits Zoltán sírfelirata
" Vándor, ki erre jársz,
Sírj vagy nevess,
Zokogó víz
Balatonszemes
Fái görcsben a tóra hajolnak,
Hatalmas nagy fia holtán
Ki
voltál Latinovits Zoltán.
Pünkösdi lángnyelv júniusi szélben
Lecsap a
habokra, parányi vakokra
Boldog vagonokra.
Napfogyatkozás egy júniusi
éjben."
Nagy Gáspár